A ködből kiemelkedő Kékes
Egy kedves olvasónk Szilveszterkor készült fotóiban gyönyörködhetünk. Kerényi Szabolcs (Debrecen) az év utolsó napján barátaival túrázott a Bükkben. Az időjárás-jelentést figyelve abban reménykedett, hogy az itteni látványban lesz része.
A képek délután 2, illetve 4 óra után készültek a Bükkben található Tar-kőről, illetve Három-kőről. Az első fotón a sűrű ködfelhőzetből kiemelkedő Kékestető (balra) és Galyatető (jobbra) látható, a Tar-kőről nézve.
)
)
A többi fotó naplementekor készült Három-kőről, ezeken Kékestető látható kicsit más szögből. Kékestől balra, a köd felett egy kicsi hegycsúcsnak látszó dolog figyelhető meg a látóhatáron. Ez a Mátrai Erőmű hatása: nem hegy, hanem a ködfelhőzet "kidudorodása". Ipari területek, gyárak közelében a kéményekből távozó aeroszolok felhőképző magvakként szolgálnak. Ezeken a részecséken a levegőben lévő vízpára kicsapódik: a gyár közvetlen közelében helyi felhőképződés megy végbe. A folyamat annál könnyebben beindul, minél nagyobb a levegő páratartalma: ködben ideálisak a feltételek hozzá.
)
)
A pontosság kedvéért leírom, hogy a felszínközelben jelentkező köd és a Stratus (alacsonyszintű rétegfelhő) között a magasságukban van különbség, szerkezetük egyforma. Ha tehát érinti a felszínt a jelenség, ködről, ha nem, alacsonyszintű felhőről van szó. (Tehát a gyakran megemelkedő ködöt egy idő után Stratusnak "kell" tekinteni.) Hegyvidékeken ez nem mindig egyértelmű, mert ami alulról nézve felhő, az a hegyen ködnek tűnik és fordítva: ami lent köd, az - mint a mostani eset is mutatja - a derült hegycsúcsról nézve felhő.
Ilyen körülmények között találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel, hogy a hegycsúcsokon melegebb idő van, mert a hegyek teteje kilóg az alacsonyan úszó ködből, míg az alacsonyan fekvő területeken napok óta nem sütött ki a nap.
Az utolsó kép különlegessége, hogy a december végén megfigyelhető Vénusz-Hold együttállást is megörökítette (bal oldalt felül, erre érdemes ránagyítani). Az év utolsó látványos égi eseményét az alacsonyabb területeket beborító köd miatt hazánkban gyakorlatilag lehetetlen volt megfigyelni.
A Vénusz - népies nevén Esthajnalcsillag - a Hold után a második legfényesebb égitest, ezért a Holdat követően először tűnik fel az esti égbolton, és pirkadatkor utoljára halványodik el.
Köszönjük Szabolcsnak, hogy megosztotta velünk a képeket. Az emberek többsége Szilveszterkor biztosan nem a Bükkben túrázik:)
Ádám Rita
Vezető meteorológus
Meteo21
2009. január 8.
Kapcsolódó hírek
Vonalba rendezett zivatarok találták telibe a fővárost
Káprázatos halo Svédországból
Hókáosz, északkeleten hófúvás
Hókáosz, sarkvidéki hideg Nyugat-Európában
Megcsillan a Nap fénye a Titán tavain
A hétvégén -10 fok is lehet
Így szólunk bele az időjárásba
Óriásgyűrű a Szaturnusz körül
Havazott a Bükkben, korai tél Ausztriában
Még egy napig tombol a szélvihar
A nap képe: az ausztrál homokvihar az űrből
Hatalmas homokvihar borította be Sydney-t
Hatalmas felfelé törő villám, videóval
Páratlan optikai jelenséget fotóztak
Jégeső tarolt a Dunakanyarban
